Cholnoky Jenő (1870-1950) levéltári kutatásokat végeztetett a család története ügyében. Az eredményt fia, Cholnoky Tibor (1901-1991) leírta, amelynek rövidített formáját bemutatjuk. A "legenda" nem hiteles történet, de valószínű, hogy - ha nem is minden részletében - így esett. A Cholnoky család története egy ponton - a megözvegyült Morzsinai Erzsébet második házassága révén, aki Hunyadi János kormányzó édesanyja volt - összefonódik a Hunyadi családdal, ezért röviden ismertetjük ez utóbbi történetét, a "Pallas Nagy Lexikona - 1985" alapján. A XIV. század végén élt egy Serb nevű, délszláv származású férfi, aki Zsigmond király udvarában tett "hű szolgálatai" jutalmául az erdélyi Hunyad várát kapta királyi adományként 1409 október 18-án. Így lett ő és Vajk nevű fia magyar nemes, Hunyadi családi néven. Vajk felesége Morzsinai Erzsébet volt, aki a Krassó-Szörény vármegyei Marsina helységből, ősi nemesi családból származott. Két leány és két fiú gyermekük közül János (született 1387-ben) a "törökverő", feleségül vette Szilágyi Erzsébetet. Hunyadi János 1446-tól 1452-ig Magyarország kormányzója volt. Egyik gyermekük 1458-tól 1490-ig uralkodó Mátyás király volt. A Cholnoky család - egy feltételezés szerint - román származású egyik tagja IV. Béla királytól adományként kapta a Hunyad várától délre fekvő Csincsis, magyarul Csolnakos, községet az 1241-42 évi tatárjáráskor tett szolgálataiért, ahol várat építtetett. Ettől kezdve a család a község magyar neve után a Csolnakosi/Csolnokosi nevet használta. A család Péter nevű tagjának fia Jaroszláv (Jariszló) feleségül vette az 1419-ben özvegyen maradt Morzsinai Erzsébetet, akitől négy fia született: Dan, Vajk, Péter és János. Hunyadi János kormányzó féltestvéreit, a Cholnokyakat, különös kiváltságokkal ruházta fel. A falut mentesítette az országos adó alól, a pereket a földesúr alá rendelte, fellebezés esetén nem a vármegye, hanem a királyi tábla volt illetékes. Sőt a felsőbb rendeletek is csak akkor voltak érvényesek a faluban, ha azokra a család legidősebb tagjának pecsétje került. Ezek az privilégiumok a XVIII. században is érvényben voltak. Az 1838. évi diéta (országgyűlés) alkalmával Hunyad vármegye, a Cholnoky család nevében, kérte e privilégiumok érvényben tartását.
A fentieket megerősíti a Révay Lexikon "Csolnakos" szócikke, valamint Nagy Iván: "Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal" című könyv 173. oldala. A család 1464-ben a Csolnakos község melletti Doboka és Ohába helységeket is adományul kapta Mátyás királytól. A király 1486-ban Kőszeg vára kapitányává nevezte ki Csolnakosi Albertet és az Esztergom vármegyében lévő Csolnok helységben birtokot adományozott neki. Csolnakosi Albert 1483-ban vette fel a csolnakosi Cholnoky nevet.
A címer szerepel Nyulásziné Straub Éva: "Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein" című művében a 373. számon. Később a család az egész országban szétszórodott, Fejér-, Pest-, Tolna-, Veszprém-, Zemplén- és Szatmár megyékben, a XX. században pedig külföldön is. |
A Cholnoky család, az előjogok mellett, nemesi címet és címert kapott. Ennek pajzsán alul arany levelekből font korona van. Ezen egy fekete holló áll, nyakát nyílvessző döfi át. Csőrében rubinköves arany gyűrűt tart. A háttér kék. A pajzs feletti sisakdísz azonos. A takarók kékes-zöldek. A címer erős rokonságot mutat a Hunyadi család "hollós" címerével.
A család másik ága Bocskai Istvánnal együtt jött Erdélyből Magyarországra. Közülük Cholnoky István II. Ferdinánd (1578-1637) hűségére tért, ezért a királytól új címeres nemeslevelet kapott 1625 január 31-én Bécsben. Ennek pajzsában hármas zöld halmon növő fehér liliom látható. A sisakdíszen arany kettősfarkú oroszlán van. A takarók kékarany és vörösezüst színűek.